Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


D E B R E C E N /4

2008.11.02

Az 1500-as években a református hit nagyarányú elterjedésével Debrecen egyházi központtá is válik. Ez a szerepe a mai napig is fennáll. Erre utal az is, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatása során Debrecent (a kálvinista Rómát ) és a nagytemplomot is meglátogatta. A városban kialakult egy önigazgatási rend, amelyben fontos szerepet töltöttek be a választott képviselők, akik gyakran egybeestek az egyház presbiteri tanácsában ülőkkel, így a vallási és városi vezetés harmóniája mindig megvolt. A város vezetője a bíró volt. Ez a feladatkör a név ellenére a mai polgármesteri funkciónak felel meg.

Az ország három részre szakadásakor a három hatalom ütközőpontjába került. Mivel magát megvédeni nem volt képes, hadserege, vára nem lévén a túlélésnek azt a formáját választotta, hogy mindig behódolt az éppen esedékes hatalomnak, és adóval váltotta meg önállóságát.

A város történetének szomorú és visszatérő eseményei a tűzvészek, amelyek többször elpusztítják Debrecent. Debrecen környékének benépesítésében Bocskai Istvánnak volt nagy szerepe. A nevével fémjelzett szabadságharc után szövetségeseinek, a hajdúknak-akik korábban szilaj, harcias marhapásztorok voltak- területeket és kiváltságokat adományozott. Az ekkor letelepített közel tízezer fő teremtette meg a Hajdúság alapjait. (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúsámson stb.)

Debrecennek a Rákóczi-szabadságharcban komoly szerep nem jutott. Talán csak egy szomorú momentum, hogy a város főbírájának házában fogalmazták a Szatmári Béke szövegét. A következő évtizedekben az ellenreformáció keserítette a reformátusokat, és a környéknek is kijutott a szenvedésből. Az 1811-es nagy tűzvész után alakították ki a belvárosnak a ma is látható szerkezetét, és elkezdődött egy tudatos városrendezés.

A város 1849-ben kerül újra a figyelem középpontjába. Az előretörő osztrák seregek elől ugyanis ide menekül a kormány, és itt Debrecenben mondják ki a Habsburg ház trónfosztását. Az első világháború után az ország keleti fele román megszállás alá kerül, aminek a város is súlyosan megfizeti az árát, mert a román sereg kivonulásakor minden mozdíthatót elvitt. A második világháború súlyos harcokkal söpör végig a környéken, de Debrecen újra az ország fővárosa lett, mert 1944 decemberében itt hívták össze az ideiglenes nemzetgyűlést, és itt alakult meg az ideiglenes kormány, mely elkezdte az újjáépítést.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.