D E B R E C E N /4
Az 1500-as években a református hit nagyarányú elterjedésével Debrecen egyházi központtá is válik. Ez a szerepe a mai napig is fennáll. Erre utal az is, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatása során Debrecent (a kálvinista Rómát ) és a nagytemplomot is meglátogatta. A városban kialakult egy önigazgatási rend, amelyben fontos szerepet töltöttek be a választott képviselők, akik gyakran egybeestek az egyház presbiteri tanácsában ülőkkel, így a vallási és városi vezetés harmóniája mindig megvolt. A város vezetője a bíró volt. Ez a feladatkör a név ellenére a mai polgármesteri funkciónak felel meg.
Az ország három részre szakadásakor a három hatalom ütközőpontjába került. Mivel magát megvédeni nem volt képes, hadserege, vára nem lévén a túlélésnek azt a formáját választotta, hogy mindig behódolt az éppen esedékes hatalomnak, és adóval váltotta meg önállóságát.
A város történetének szomorú és visszatérő eseményei a tűzvészek, amelyek többször elpusztítják Debrecent. Debrecen környékének benépesítésében Bocskai Istvánnak volt nagy szerepe. A nevével fémjelzett szabadságharc után szövetségeseinek, a hajdúknak-akik korábban szilaj, harcias marhapásztorok voltak- területeket és kiváltságokat adományozott. Az ekkor letelepített közel tízezer fő teremtette meg a Hajdúság alapjait. (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúsámson stb.)
Debrecennek a Rákóczi-szabadságharcban komoly szerep nem jutott. Talán csak egy szomorú momentum, hogy a város főbírájának házában fogalmazták a Szatmári Béke szövegét. A következő évtizedekben az ellenreformáció keserítette a reformátusokat, és a környéknek is kijutott a szenvedésből. Az 1811-es nagy tűzvész után alakították ki a belvárosnak a ma is látható szerkezetét, és elkezdődött egy tudatos városrendezés.
A város 1849-ben kerül újra a figyelem középpontjába. Az előretörő osztrák seregek elől ugyanis ide menekül a kormány, és itt Debrecenben mondják ki a Habsburg ház trónfosztását. Az első világháború után az ország keleti fele román megszállás alá kerül, aminek a város is súlyosan megfizeti az árát, mert a román sereg kivonulásakor minden mozdíthatót elvitt. A második világháború súlyos harcokkal söpör végig a környéken, de Debrecen újra az ország fővárosa lett, mert 1944 decemberében itt hívták össze az ideiglenes nemzetgyűlést, és itt alakult meg az ideiglenes kormány, mely elkezdte az újjáépítést.
