Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


D E B R E C E N/ 26.

2009.02.04

Borbély Szilárd

Borbély Szilárd 1964. november 7-én született Fehérgyarmaton. Költő, drámaíró, irodalomtörténész. 1989-ben kapott diplomát a Debreceni Egyetemen, ahol azóta tanít, jelenleg docensként a Régi Magyar Irodalom tanszéken. Oktatási és kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor irodalma. 1998-tól az irodalomtudomány kandidátusa. Versesköteteinek legfontosabb sajátossága a tudatos kompozíció, a kötetegész és az egyes darabok kapcsolódási lehetőségével kísérletező építkezés, és a nyelv, az írás témaként való megjelenése.

Részletek


Térey János

Író, költő, drámaíró. 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. Itt végezte középiskolai tanulmányait, majd 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán és az ELTE Bölcsészkarán.  Az utóbbi években szabadfoglalkozású író. Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Tíz verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg; legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, a Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004. októberében a budavári Sziklakórházban, Mundruczó Kornél rendezésében.

Részletek


Aczél Géza

Költő, irodalomtörténész, az Alföld irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1947. március 9-én született Ajakon. 1971-ben a KLTE magyar-orosz szakán szerzett diplomát. Első verseskötete 1975-ben, Másnapos freskó címmel jelent meg. Az avantgarde iránti érdeklődése kezdettől fogva jellegadó vonása Aczél Géza költészetének. A közép-európai expresszionista-konstruktivista líra versépítkezése, képkezelése és prozódiája az a hagyomány, amelyhez visszanyúlva kialakította saját eredeti, iróniától és némi pátosztól sem mentes hangját. Műveiből legújabb költészetünknek egy határozott, koherens és értékekben gazdag külön útja rajzolódik ki.

Részletek


Bakucz József

Bakucz József (Debrecen, 1929. jan. 2. – Boston, 1990. okt. 13.): költő, műfordító, a nyugati magyar költészet jelentős alakja. A budapesti egyetem bölcsészeti karán szerzett francia-magyar szakos tanári diplomát. Műfordítónak indult, Walt Whitman, Emil Verhaeren és Heinrich Heine verseit tolmácsolta magyarul. 1957-ben elhagyta Magyarországot. 1963-ig az USA-ban, New York-ban és Bostonban élt. Ezután két évet Párizsban töltött, majd ismét visszatért az Egyesült Államokba, ahol épületgépészeti tervezőként dolgozott New York-ban. Versei az Új Látóhatár és a Magyar Műhely c. lapban jelentek meg. 1981-től társszerkesztője volt az Arkánum c. irodalmi folyóiratnak. Angol, német és orosz költők verseit tolmácsolta. 1972-ben Kassák-díjjal tüntették ki.

 

Tar Sándor

Az utóbbi évtizedek magyar prózairodalmának kiemelkedő jelentőségű alkotója, műveit számos idegen nyelvre fordították. Tíznél több kötetben jelentette meg regényeit, novelláit, munkáiból filmek is készültek. Pályáját a demokratikus ellenzék támogatásával szamizdat íróként kezdte, szociografikusan ihletett témavilága mindig a perifériára sodródott élethelyzetekből merített. Számos elismerés (Déry-, Nagy Lajos-, Krúdy-, Márai-, Beszélő-, Alföld-díj) birtokosa.

Részletek


Barnás Ferenc

1959-ben született Debrecenben. Volt fizikai munkás, egyetemista (Debrecen, Budapest, München), irodalmat, esztétikát, zenefilózófiát tanított és tanít művészeti szakközépiskolákban és az ELTE-n. Doktori disszertációját Hermann Hesséről írta. Barnás Ferenc az egyik legkülönösebb hangú magyar író. Eddig három regénye jelent meg. Írásaiban nem csak a tehetség lenyűgöző, hanem a mesélő hatalmas tudása is. 2oo1-ben Márai Sándor-díjat kapott.

Részletek


Szabó Magda

Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel, melyekben az újholdas költőkre jellemző élmény és hangütés uralkodott. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.
Elbeszélő művészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író.




 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.