Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MADÁRVÉDELEM

2009.02.19

 

Egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és természetszerű kezelése

mellett külön intézkedésekkel is segítünk. A tagok részt vehetnek az

állományok számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében, mesterséges

fészkelő helyek elkészítésében és a fajt veszélyeztető tényezők

meghatározásában és elhárításában.

 

Túzok program:

Az 1996-ban beindított program keretében, a déli pusztákon 20-30

hektár lucerna és 30-50 hektár repce telepítéséhez ingyenesen biztosítjuk

a vetőmagot a gazdálkodóknak, hogy a vetés az általunk javasolt

túzokos-élőhelyen történjen, továbbá a művelést és a betakarítást

szigorú szabályok mellett, a túzok élettevékenységének figyelembe

vételével végezzék el. Gyakorlatilag a hortobágyi túzok-populáció

nagy része a HTE által finanszírozott repceföldeken telelt át az

utóbbi években. Az igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó

eltakarításról és további táplálék (káposzta levél) kihelyezésével is segítjük

a túzokokat.

Kis lilik program:

Kiemelten foglalkozunk a kis lilik helyzetével, hiszen a megmaradt

európai populáció jelentős hányada tartózkodik a Hortobágyon az őszi

gyülekezés során. 1993-tól minden évben felmérjük pontos hortobágyi

állományát (jelenleg kb. 60 példány), amely eleinte két jelentősebb

gyülekezőhelyen csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti-halastó),

de a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is rendszeresen

időznek a nálunk tartózkodó madarak. A kis lilik táplálékában jelentős

mennyiségben szerepel a frissen sarjadó szikes pusztai füvek hajtásai,

ezért 1996-ban egy 10-15 hektáros árasztást készítettünk a faj számára

Cserepes-pusztán, majd 1999-ben létrehozzuk a Dinnyés-lapos

élőhely-rehabilitációt a védett területen belül, hogy a madarak ne repüljenek

ki a vadászati tilalom alá nem eső területrészekre táplálkozni.

Minden évben riportban számolunk be a kutatási eredményekről,

nemzetközi kapcsolatot tartunk fenn a faj védelmével foglalkozó

más szakemberekkel és tájékoztató anyaggal látjuk el a környező

vadásztársaságokat az esetleges lelövési problémák megelőzésére.

Ragadozómadár védelmi program:

2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban (kőrszin) állandó

kiállítással hívjuk fel a figyelmet a ragadozó madarak védelmének

fontosságára, ahol a látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartunk.

Télen főleg réti sas etetését végezzük, és Darassán létrehoztunk egy

egész évben működő etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára.

Mesterséges fészkeket, fészekelő ládákat, fészekkosarakat

(kék vércse) és odúkat helyezünk ki sasoknak, kerecsensólyomnak és

vércséknek, a veszélyeztetett fészkek őrzését pedig megszervezzük.

A HTE címermadara, a csíkosfejű nádiposzáta:

A csíkosfejű nádiposzáta hazánkban csak a Hortobágyon fészkel,

különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon. A nemzeti park

védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet

biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak. Tagságunk újabb költőhelyet

talált a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzi a potenciális

fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás)

korlátozni kell.

Odúprogram:

A fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek ellensúlyozására

kezdtük meg odú és láda programunkat. Egyesületünk leginkább a k

ék vércse, vörös vércse, szalakóta és az erdei fülesbagoly számára

helyez ki ládákat, odúkat. 2002-ben és 2003-ban összesen több mint

350 odú kihelyezésével segítettük e ritkuló fészkelőink életlehetőségeit.

A 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban, odúkban sikeresen

költöttek a kék vércsék (Péteri-erdő).

Madárvédelem a kertben.

Egészséges termés csak gondos ápolással és a kártevők elleni intenzív védekezéssel lehet.

Annak, aki a hasznos madarakat fészkelő odúval és téli etetéssel a kertjébe csalogatja,

legkevesebb panasza lesz a kártevőkre.

 

Madáretető madárodú odúHa arra gondolunk, hogy egy cinkepár fiókáik

felneveléséhez naponta hernyók, bogarak, lárvák, bábok és tojások százait gyűjti összes

eleségnek, akkor a madárfiókák nevelésének támogatása ajánlott a kerttulajdonos számára.

Ennek érdekében ősszel a fészekodút ki kell tisztítani és újra kiakasztani, hogy télen

terepszínűvé váljon, a madarak ismerkedjenek vele és éjszaka megszállhassanak benne.

Minden madárfaj igényli a saját különleges nagyságú, repülőnyílás méretű fészekodúját.

Az odúban fészkelőkről az alábbi összeállítás nyújt áttekintést.

A leghasznosabb kerti madár a kékcinke. Számára, mint a fenyvescinkének, a búbos cinkének

és a barátcinkének is a legkisebb odú felel meg, - a méretei az oldalsó képen látható.

A deszka vastagsága 2 cm. Az eleje két oldalpánttal nyitható, így könnyen tisztítható.

A repülőnyílás kissé felfelé ferdén fúrt. Ülőrudat a cinke odú (ba) ne helyezzünk el, mert az

érkező madár nekiütközhet. A gyalulatlan fából készült odú kedveltebb.

Az odút a repülőnyílással délkelet, kelet, dél felé, kissé előredöntve akasszuk fel úgy, hogy

a repülőnyílást a lecsüngő ágak ne takarják el. A függesztési magasság 2-3 méter.

Az odu alatt a fatörzs körül mellmagasságban tövises ágakat rögzítsünk, hogy a macska a

madarakat és a fiókáit ne tudja kiszedni.

A fél-odúlakók - házi rozsdafarkú, barázdabillegető, légykapó - négyszögű fészekodút kívánnak. 
madárodú madáretető

Itt a fenékdeszka mérete 14*16 cm. A 24*25 cm nagyságú tetődeszka kétoldalt és elől

a falakon túlnyúlik, hogy az esővizet levezesse. A homlokfal felső végén a tető alatt egy

15 cm széles és 6 cm magas nyílás van a berepüléshez.

A fák üregében lévő természetes fészekodú  fakorhadékot tartalmaznak,

ez a mesterséges a odúkba is elhelyezhető. Ennek hiányában tőzegalom vagy fűrészpor

is megfelel. A madár ebben egy kis mélyedést készít és ebbe rakja tojásait.

Minden ősszel el kell távolítani az élősködőktől hemzsegő fészket.

A pinty, pirok, zöldike, tengelic, feketerigó, énekes rigó, fülemüle, poszáta, sárgarigó,

gébics, ökörszem ... szabadon fészkelő, cserjésekben, sövényekben,

díszbokrokban és fakoronákban készítik el a fészket.

Jó fészkelési lehetőséget biztosítunk számukra sövénytelepítéssel.

A madárvédelemhez a téli etetés is hozzátartozik.

Havas, zúzmarás, ónos esős hajnalokon, ha a madarak nem jutnak eleséghez,

néhány óra alatt nagyon legyengülnek. Énekesmadaraink védelméhez ezért havas

és fagyos időben hozzátartozik a rendszeres etetésük.

A madáretetőket, főleg a magvakkal táplálkozók keresik fel, mint a pinty, pirok,

citromsármány, de a cinke is. Ez utóbbi a faggyúba olvasztott magot kedveli.

A magevőknek a madáretetőbe napraforgómagot, diót, kender és dinnyemagot,

almamagot, kölest, rizst, lombos és tűlevelű fák magvait, de húshulladékot és

nem sózott szalonnát is tehetünk.

 

Kerti madarak:

széncinege, barátcinege, fenyvescinege, kékcinege, csuszka, mezei veréb, seregély,

házi rozsdafarkú fakopáncs, közép fakopáncs, balkáni fakopáncs, kis fakopáncs

házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető Tengelic, erdei pinty, sárgarigó,

csicsörke, balkáni gerle pinty, pirók, zöldike.

 

HA ÉRDEKELNEK A MADARAKRÓL SZÓLÓ ÍRÁSOK, LÁTOGASS EL AZ OLDALAKRA!

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Madárvilág

Madárversek

Madártörténetek

Madáridézetek

Madárképek

Madarak animáció

Madárvideók

Madáretetés

Madárvédelem

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.